Ha alaposan felmértük a “kiskertünk” adottságait és az is, hogy nekünk mire van lehetőségünk és kapacitásunk, itt az idő kitalálni, hogy milyen növények lehetnek alkalmasak nálunk. Nagyon fontos a rugalmasság, és a tapasztalatszerzés: minden látszat ellenére lesz, aki nem érzi majd nagyon jól magát, mások viszont meglepnek az életrevalóságukkal. Vannak könnyebben gondozható, és igényesebb fajok, a siker reményében kezdetben mindenképp érdemes az előzőekből válogatni.
A balkonkertek érdekességét elsősorban nem a jelentős termés adja, sokkal inkább a tevékenység és a próbálgatás öröme, így érdemes bátran belevágni.
Először is érdemes a virágokra gondolni. Szépek, örömet adnak, az egynyáriak általában gyorsan fejlődnek és bármilyen helyre lehet odaillőket találni. Ökológiai szempontból is különösen értékesek: a városi körülmények között nehezebben élő beporzó rovarokat segíthetjük virágainkkal a túlélésban.
Kezdő kertészeknek egyszerűbb virágpalántákat vásárolni, és otthon ládába, vagy egyéb edénybe ültetni. Jó program ellátogatni egy kertészetbe, ott megfelelő szakmai segítséget is adnak a választáshoz. Természetesen a nagyáruházakban is beszerezhetőek, érdemes azonban tudnunk, hogy ott általában a gondozásukra nem túl sok (szakmai) figyelmet fordítanak, így sajnos gyakori tapasztalat, hogy a hazavitt növények nem élik túl az átköltözést.
Ha magunk akarunk virágpalántákat készíteni, Jolly Jokerként a bársonyvirágot (büdöskét) ajánljuk, abból is az egyszerűbb, kisebb virágú fajtákat. Ezeket elegendő a balkonláda nedves földjére szórni, egy kevés földdel betakarni, kissé nedvesen tartani – és a szép tavaszi időben egy hét alatt csírázásnak indul.
Amikor már legalább 4 levele van, egyesével ültessük nagyobbacska cserepekbe (erősen gyökerezik), a megmaradt kis növénykéket, ha már nem férnek el a balkonon, továbbadhatjuk, vagy akár egy közeli parkban, esetleg a társasház melletti területen ki is ültethetjük.
Szintén egyszerűen, magról vethető hálás növény a mézvirág, vagy illatos ternye, ami igényli a nedvességet, de a napos, félárnyékos helyet is jól viseli, és finom illattal ajándékoz meg.
A balkonok szépítésére ősszel és kora tavasszal érdemes árvácskákat ültetni, az őszi növények sokszor a telet is átvészelik, és kora tavasztól díszítenek. A nyári meleget nem bírják, májustól szeptemberig kereshetünk mást a helyükre.
Végül egy különlegesség kísérletezgetőknek: júliusban lehet magról vetni a törökszegfűt (szakállas szegfű) egy balkonládába, vagy nagyobb edénybe. Szeptember közepe táján végleges tartóládájukba szétültetjük a kis palántákat (egy balkonládába 3-4 tövet), télre betakarjuk pl. lehullott falevéllel, a jeges fagyos széltől védett helyen, szabadban teleltetjük őket. Áprilisra szépen felnövekednek, virágoznak, és a magjuk is hamar beérik a következő vetéshez. Kis helyre, edényes ültetéshez a törpe fajtákat válasszuk.
A virágok után következzenek a fűszernövények.
Vannak közöttük egynyáriak és többévesek egyaránt. Meg lehet őket vásárolni palántaként, vagy kifejlett növényként is – mindenképpen javasoljuk, hogy ültessük őket saját, vegyszermentes földkeverékbe (lásd a Balkon-műhely sorozat előző, 2. részét). Nagyon fontos, hogy a cserepes növényeink azt tartalmazzák, amit a földben (a vízben) találnak, és mi azt fogyasztjuk, amit adunk nekik. Tehát, ha nem akarunk vegyszereket enni, adjunk természetes tápanyagokat a növényeknek. Ha már begyökeresedtek, és megjelentek az új hajtásaik, lehet is szedni. Amikor leveszünk belőlük, érdemes az elágazásoknál vágni, a középső, főhajtást kivenni, így gyorsabban fognak növekedni, jobban bokrosodnak.
Az egyéves fűszernövényeket egyszerűbben tudjuk mi is magról vetni – pl.a levélpetrezselymet, levélzellert, kaprot, koriandert. Utóbbiak hamar felvirágozhatnak, de áprilistól szeptemberig folyamatosan újra is vethetők, az árnyékosabb, hűvösebb helyeket is jól viselik, a tűző nyári napot nem kedvelik. 
A petrezselyem és a zeller lassabban csírázik, legalább 2, időnként 3 hétig is eltart, mire nekiindulnak. Érdemes mélyebb tartóedényt választani (min. 20 cm) és lehetőleg kevesebb magot szórni, vagy később ritkítani, mert nagyon elnyomják egymást.
A melegebb, napfényesebb körülményeket kedvelőket – oregano, kakukkfű, rozmaring, zsálya, csombor illetve a levendula is ide tartozik – érdemesebb kisebb palántaként megvásárolni, vagy ismerősök növényeiről hajtást, sarjakat vágva gyökereztetni. A gödöllői Holdvilág szociális kertben mi is ezt a módszert követjük, szépen lassan gyarapodik az állományunk. Ők évelők, hosszabb ideig élnek, viszonylag sekélyen gyökereznek, így inkább szélesebb edények jobbak számukra, kb. 15-20 cm mélység bőven elegendő. Napsütötte helyeken viszont lényeges a rendszeres öntözés, mert a gyenge gyökérzetük hamar kiszáradhat. Télen is kinn tarthatjuk őket, megfelelő védelmükről gondoskodva, mert tartósan hideg időben a növények kiszáradhatnak, a cserepekben levő föld átfagyhat.
Az egyik állandó kedvencünk a bazsalikom, amit sokféle ételhez használhatunk. A mi éghajlatunkon általában egyévesként tartjuk, télen meleg helyen lehet próbálkozni az átteleltetésével, viszont a szabadtéri körülményeket jobban kedveli. Április-májustól magról könnyen szaporítható (a későbbi részekben lesz szó róla), hajtásait vízben is szokták gyökereztetni, és úgy kiültetni. Meleg, napfényes helyre tegyük, legalább 14 cm átmérőjű cserépbe kerüljön 1 növény edényenként, és a földjét öntözzük. Mivel nagy a lombja, sokat párologtat, így nyáron napi két öntözésre is szüksége lehet.
A fűszernövények és a zöldségek között átmenetiek a zöldhagymák – a metélőhagyma (snidlig) és a metélő fokhagyma (fokhagyma ízű snidling). Esetükben a magról vetés gyakran nehézkes, nehezen hajtanak ki. Érdemesebb palántát venni, vagy ismerősöktől kérni, hogy tőosztással adjanak egy keveset belőle. Ha megvan már, szépen elszaporodik, és legközelebb már magunk is ajándékozhatunk. Szélesebb, mélyebb edényben (pl.egy régi piros füles fazékban) jól mutatnak, a sok gyökérnek szüksége is van a helyre. Kisebb tartóban (akár tejfölös pohárban) is megélnek, de hamar kinövik azokat.
Reméljük, ismét tudtunk segíteni neked! Ha bármi kérdésed van, várjuk a Facebook-bejegyzésünk alatt kommentben! 🙂
A Balkon-műhely következő részében a zöldségnövények kiválasztásával, nevelésével foglalkozunk részletesebben. A jó hír, hogy senki nem késik le semmiről május elején, a balkonon minden gyorsabban történik, mint a szabadföldi termesztésben 😉