Az elmúlt hetekben igen változatosan alakult az időjárás, kaptunk hűvöset bőven, így aztán elég lassan indultak el a paradicsom palántáink a fejlődés útján.
Június elején végre kissé melegebbre fordult az idő, erősebb növekedésbe is kezdtek a növénykék.
A paradicsom nagyon erőteljes növény, minden egyes levele alatt újabb hajtásokat hoz, és mindenféle irányban próbál terjeszkedni. Neki ez természetes, nekünk, akik leginkább a termést várjuk tőle, nem annyira kedvező, ezért mindenképpen szükséges folyamatosan szabályozni.
Az első teendő: semmiképp ne hagyjuk, hogy az alsó levelek leérjenek a földre, mert a gombás betegségeket a talaj vízcseppjein ”utazó” kórokozókkal szedi fel a levelére. Ezért öntözésnél is vigyázni kell, óvatosan a tövénél locsolni, hogy a víz és a sár ne verődjön fel a növényre.
Az alsó leveleket bátran törjük le, és tegyük a növény alá, szereti, ha így takarjuk be a földet (ha a letörött levél vagy hajtás egészséges – viszont ha beteg, akkor a zöldhulladékos zsákban a helye, nem a komposztban! )
A következő feladat: a hajtások igazítása. A paradicsom nagyon erős hónaljhajtásokat hoz a levelek tövében, illetve a szárait is több helyen elágaztatja, különösen a folytonnövő fajták, mint a nálunk ültetett Super Sweet koktélparadicsom is.
Ha ezt engedjük, a növényből rövidesen egy ágas-bogas, kiismerhetetlen kusza erdő keletkezik, ami teremni kevesebbet fog, mert a növekedés viszi el az erejét. A hajtások folyamatosan harcolnak egymással a fényért, a vízért és a tápanyagért – és a sűrűben jó búvóhelyet találnak a kártevők, akik lerágják majd a növényt vagy a termést. Ráadásul megfelelően szellőzni sem tud, ezért a gombás betegségek is gyorsan terjednek rajta és ezek így együtt elég gyorsan véget tudnak vetni a növény életének.
A megoldás: hogy mindig szellős, laza lombozatot alakítsunk ki, amit jól ér a napfény. Ez elég nagy munkával jár, a paradicsomot a legnagyobb növekedés idején, nyáron hetente legalább kétszer szoktuk ritkítani, kötözni és egy idő után így is nehezen bírunk vele.
Bátran törjük ki az elágazó szárakból az egyiket, és a levelek alól a hónalj-hajtásokat is. Amikor a növényünk már méretesebb, lehet egy-egy elágazást meghagyni, de számítsunk rá, hogy nagyon erősen fogy növekedni.
A balkonparadicsom (nálunk a Yellow Balcony) más karakterű, gyengén növekszik. Nála arra figyeljünk, hogy a földre ne érjen le, és ha túl sűrűek a hajtások, és összezáródik, nyissunk neki nyílás(oka)t, hogy jobban szellőzzön, ezzel elkerüljük a berothadást.
A paradicsom zöldmunkáihoz tartozik a kötözés is. Azért fontos, mert a hajtások, szárak egy idő után úgy megnyúlnak, hogy nehezen tartják magukat, különösen, ha már a termést is hordozzák. Ilyenkor eltörhetnek, a földre kerülve pedig máris viszik fel a betegségeket a növényre. Mindig úgy kötözzünk, hogy valamennyi szabad mozgást meghagyjunk a növénynek, ez szeles időben kiemelten sokat számít. Általában a 8-as forma a legalkalmasabb:
Végül 2 kép: ilyen a koktélparadicsom az e heti első zöldmunkák előtt és után:
Az elmúlt másfél hétben nálunk igen bőséges volt a csapadék, ez az edényben tartott növények számára egy idő után nem kedvező: a víz megáll a tartóedényben, a föld átnedvesedik, a gyökerek és a talajlakók nem jutnak levegőhöz. Ilyenkor mindig vegyük el az alátétet az edény alól, hogy legalább valamennyire át tudjon haladni a nedvesség, és többször is öntsük le a vizet az edényekből.
A balkonparadicsomunk sajnos nehezen viseli a megpróbáltatást, egyelőre nem is akar nagyon növekedni…
A paradicsomok életének a bemutatását a következő hetekben is folytatjuk, rövidesen a tápanyag utánpótlás és a növényvédelem következik.
Ha bármi kérdésed, észrevételed van, várjuk kommentben a Facebook-bejegyzés alatt! 😉
És még valami: ha esetleg most jutunk palántához, még nincs késő, bátran ültessük el, a szép nyári időben (amiben reménykedünk) tudnak még növekedni, és nyár végére teremni is.