Szociális farm ismeretek képzésünket a nyári próbaképzések után harmadik alkalommal szerveztük meg Gödöllőn, ezúttal önköltségesen. Bíztunk abban, hogy októberben még megenged az időjárás egy kertben-szabadban töltött napot. Bizony az időjárás is mellénk állt, ugyanis a komposztálás gyakorlati napon hétágra sütött a nap!
De ne szaladjunk ennyire előre, amikor a tapasztalataink alapján már maga a “szociális farm” kifejezés sem ismert széles körben.
Mit is jelent ez? A szociális farm jelentése egy olyan farm/gazdaság/kert, amely a mezőgazdasági tevékenység mellett társadalmi funkciókkal is rendelkezik. Ez lehet többek között olyan, a mezőgazdasági munkába történő bevonással járó tevékenység, amelynek célja:
- mentális és fizikális jóllét, gyógyulás, szociális rehabilitáció,
- fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, fejlesztése, és/vagy
- ismeretátadás, szemléletformálás.
Ebből is látható, hogy ez egy komplex téma, ahol a mezőgazdasági, szociális, pedagógiai és gazdasági ismeretekre is szükség van. Maga a szociális farm fogalma a magyar jogrendbe még nem került be, bár néhány évtizede már jelen vannak ilyen farmok hazánkban, mégsem könnyű hivatalosan definiálni, jogszabályok közé illeszteni. Ezzel párhuzamosan a szociális farmokkal kapcsolatos képzések is éppen, hogy megjelentek, egy kezünkön meg tudjuk számolni őket.
Az a felismerés, hogy a működő szociális farmokon dolgozók, vagy szociális farmot elindítani szándékozók speciális szakmai ismereteket nem könnyen szerezhetnek, vezetett minket a “Szociális farm ismeretek” képzés kidolgozásához.
Segítségünkre volt ebben a Revitalist című nemzetközi Erasmus+ projekt, ahol angol, cseh és olasz szakmai partnerekkel együtt, a náluk megismert jó gyakorlatokra alapozva készítettük el a képzés tematikáját, tartalmát. Angol partnerünknél, a Ruskin Mill Trust iskolahálózatnál egy holisztikus és nagyon eredményesen működő módszertant, a gyakorlati tevékenységeken alapuló terápiás módszertant (angolul Practical Skills Therapeutic Education, rövidítése PSTE) ismertünk meg, Olaszországban az Agricoltura Capodarco szövetkezetnél egy 40 éve sikeresen működő szociális farm működésébe tekintettünk bele, cseh partnerünk pedig a képzés gazdasági fenntarthatósági moduljának kidolgozásában vállalt vezető szerepet.
Az októberi képzésre a résztvevők többnyire szociális területről érkeztek, idősotthonból, hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó egyesülettől, vidékfejlesztő szervezettől, illetve voltak olyanok, akik most kezdték el vagy még csak tervezik szociális farm létrehozását. A képzési program nagy része az előbb említett, gyakorlati tevékenységeken alapuló terápiás módszertan (PSTE) köré épül. Ezt az összetett, folyamatosan fejlődő és nagyon sikeres módszert az angol Ruskin Mill Trust iskola hálózattól vettük át és emeltük be a Szociális farm ismeretek képzési programba.
Bár a brit támogatási rendszer egészen más, a szemlélet és a módszertan elemei a magyar körülmények között is felhasználhatóak a fogyatékkal élőkkel és a hátrányos helyzetűekkel való munkában, ahogy ezt a korábbi képzések visszajelzései is megerősítik.
A Ruskin Mill speciális iskoláiban tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, vagy fogyatékkal élő fiatalok gyakorlati tevékenységeken keresztül, nem hagyományos módon, az úgynevezett “modernkori inasság” módszerével tanulnak, szereznek tapasztalatokat a világ és önmaguk működéséről. Ez a folyamat a diákok legtöbbje számára egy szakma megszerzéséig vezet.
A képzésünk első, elméleti napjain az iskola és a módszer létrejöttének hátterébe, történetébe vezettük be a résztvevőket, majd a PSTE módszer egyes elemeit részletesebben is átvettük. A módszer egyik fontos része, hogyha egy új intézményt hoznak létre, alaposan feltérképezik annak múltját, megismerik a “Hely szellemét”. Programunk részeként ezt a gyakorlatban is bemutattuk egy gödöllői Hely szelleme sétával, végigvezetve a résztvevőket a város története szempontjából jelentős helyeken.
 |  |  |
 |  |
Gyönyörű őszi napsütésben bejártuk a Grassalkovich kastély parkját, az Erzsébet parkot, felfedeztük a Körösfői utcát, itt az egykori szecessziós művésztelep még meglévő házait. Az eredeti állapotban megőrzött, de sajnos romló állapotú Nagy Sándor ház szelleme csodás időutazásra hívott. A többek között szövés és kerámia oktatással is foglalkozó Gödöllői Iparművészeti Műhelyben (GIM ház) láthattuk, hogy az iparművészeti hagyományokat hogyan éltetik tovább.
Szerdán a PSTE gyakorlataként komposztálás volt a téma, helyszín a Holdvilág szociális kert. A (biodinamikus) kertművelés és a komposztálás fontos eleme a módszernek, minden Ruskin Mill iskolában vannak kerti foglalkozások, még a nagyváros közepén álló iskolában is létrehoztak egy tetőkertet emiatt.
A következő napot szintén a gyakorlat részeként nemezeléssel töltötte a csapat. A nemezelés, a gyapjúval, állatokkal (juhokkal) való foglalkozás számos pozitív eredményt hoz a különféle problémákkal küzdő vagy sérült emberek esetében. A kézműves tevékenységek bizonyítottan fejlesztő hatással vannak az agyra, elmélyülésre adnak lehetőséget, és a létrejövő esztétikus és valamilyen funkcióval bíró (fontos!) tárgy önbizalmat ad a készítőjének. A folyamat részeként a diák megtapasztalja honnan érkezik a nyersanyag, sőt dolgozik is vele, a gyapjú esetében a juhokkal, majd a gyapjú feldolgozásának lépésein megy végig, végül eljut a kézműves tárgy elkészítéséig. Így megismeri az anyag természetét, ellenállását, emellett a kudarc megélése is meghatározó elem. Persze az idő rövidsége esetünkben nem engedte meg, hogy ilyen mélységben foglalkozzunk a témával, de a résztvevők megismerkedtek az anyaggal, kártoltak, fontak, végül egyszerű és kevésbé egyszerű nemeztárgyakat készítettek.
 |  |  |
A beszámoló következő részében elmeséljük a komposztálásról, és a gazdasági fenntarthatóságról szóló napok tapasztalatát.
Tarts velünk!
Kövess minket Facebook-on és iratkozz fel hírlevelünkre, hogy időben értesülhess eseményeinkről, híreinkről!