Az elején nagy lelkesen belevágtunk, mindent gyorsan el akartunk vetni, ültetni. Tervezgettük, hogyan lakhatnánk be a balkont, az erkélyt, a folyosót, az ablakpárkányt, a társasház udvarát. Kipróbáltunk többféle növényt, zöldséget, virágot és biztosan sikerek (finomságok) is jöttek és nehézségek is jelentkeznek. Kicsit néha elfáradunk, megunjuk, aztán folytatjuk tovább – ilyen a kertészek élete.
A mai írásban néhány praktikus tanáccsal szeretnénk támogatni a munkát, hogy a kertészkedés öröme a továbbiakban is kitartson.
Általában felmerülő kérdés, hogy meddig tartsuk életben a növényeinket, és mi legyen velük, amikor már elöregszenek?
Nálunk 4 hét után először a zsázsa mutatja, hogy szeretné befejezni a közös életet: sárgul a levele, és már erős, száraz az íze.
A rukkola rövidesen virágozni kezd majd a nyári melegben, és a bársonyvirágok is egymás sarkát tapossák. Utóbbiakat gyorsan szétültettük egyesével, így hamar növekedésnek indulnak majd.
Az elöregedett levélzöldségeket szépen szedjük ki a tartójukból, gyökerestül és földdel együtt, ha a gyökerek már átszőtték azt. Ha maradt föld az edényben, tegyük félre a következő földkeverékhez. Az edényt tisztítsuk ki vízzel (mosogatószerek nélkül), súrolókefével és lehetőleg napon szárítsuk ki, ezzel fertőtlenítjük is. Utána jöhet bele új föld, új vetemény, csak arra ügyeljünk, hogy ne ugyanaz legyen, mint ami korábban volt.
A növényi maradványok értékes kincsek, ne dobjuk a kommunális szemétgyűjtőbe. A kérdés, hogy mit tehetünk vele – városi körülmények között?
Több megoldás is létezik – az egyik a beltéri komposztálás, gilisztakomposztálóval, vagy egyéb technológiákkal lehetséges; az Alapítvány tud ebben segíteni, szívesen ajánlunk a témában hozzáértőket.
Másik lehetőség a közösségi komposztálás, amirő a Humusz Szövetség jelentetett meg letölthető kiadványt.
Érdemes átgondolni, barátok, ismerősök között talán lenne egy hely, ahol el lehet kezdeni együtt komposztálni.
További lehetőség az egyéni akció: akár a társasház mellett, akár egy közeli parkban a bokrok alatt biztosan elhelyezhető egy kisebb mennyiségű zöld maradék, ami gyorsan lebomlik, és az ottani élővilágot gazdagítja.Nagyon fontos, hogy egyszerre csak kis mennyiségű zöldet helyezzünk el, szétszórva, mert nagyobb kupacba rakva berothad, nem bomlik le és árt a környezetében lévőknek.
Gyakran felmerülő kérdés még, hogy mivel és mikor öntözzünk a balkonon.
Ha van lehetőségünk az esővíz gyűjtésére, mindenképp az a legjobb megoldás: kellően lágy víz, és nem tartalmaz hozzáadott fertőtlenítő szereket. Fontos, hogy a gyűjtőedény szellőzzön, kevés napfény érje és fedjük le szúnyoghálóval, vagy sűrű függönnyel. Ellenkező esetben a szúnyogok rakják bele a petéiket, és a kikelt lárvák egy idő után biztosan kellemetlen lakótársak lesznek. Az esővízből túl sok általában nem áll rendelkezésre, lehet “higítani”, utántölteni a hálózatról, viszont mindenképpen érdemes állott vízzel öntözni a növényeinket. Nagyobb kertekben ezt úgy oldják meg, hogy öntözés után töltik fel az edényeket, azokban tárolják (szintén hálóval fedve), és a következő alkalommal kellemes, langyos vizet használhatnak, amiből a klór már elpárolgott.
A helytől és az edények méretétől függően napi 2 öntözés is szükséges lehet, a kezükkel tudjuk érzékelni a föld szárazságát.Nyáron napközben, napsütésban, a melegben természetes, ha a növények lankadnak, így csökkentik a párologtatást, ilyenkor ne öntözzünk, várjuk meg, amíg árnyékba kerülnek és kissé lehűlnek. Hűvösebb időszakban (ősszel, tavasszal) viszont inkább napközben öntözzünk, hogy a növények meg ne fázzanak.
Gyakran előfordul, hogy az öntözővíztől betömörödik az edényekben a föld, a gyökerek így nem jutnak levegőhöz és a növekedés is gyengébb lesz. Megelőzési lehetőség, ha laza földkeveréket készítünk, nem tömény (zsákos) földbe ültetjük a növényeket. Nem ajánlottuk (mivel kitermelése erősen károsítja a természetes élőhelyeket), de szükség esetén lehet egy kevés tőzeget is keverni a földbe, és ha tudunk komposztálni, vagy komposztot szerezni, a benne levő szerves anyag is biztosítja a föld levegőzését. Ha a baj már megtörtént, vékony, de erős bottal, pálcával esetleg kiskapával vagy egyéb eszközzel lazítsuk meg időnként a földet, és inkább többször, kisebb vízadaggal öntözzünk.
A növényvédelem a balkonkertekben általában kisebb problémát okoz, mint a szabadtéri nagyobb termőhelyeken. A növények egészsége védelmében erősen napos helyeken gondoskodjunk az árnyékolásról (hálóval, napernyővel stb.), és adhatunk nekik gyógynövényes erősítőket, mi erre a Fitokondi készítményt ajánljuk jó szívvel.
A kártevők lehetnek zavaróak: nem szeretjük a hangyákat, akik a levéltetveket és velük a vírusokat hordozzák (bár az emeletekre talán kevésbé szívesen másznak fel); próbáljuk szelíd módszerekkel elterelni őket. Nagyon zavaróak a poloskák, akik sajnos mindenhová be- és felrepülnek. Ők általában a meleg zugokat és a termés-zöldségeket kedvelik jobban. A leginkább megbízható módszer, ha egy kis vödörbe vizet meg egy csepp mosogatószert teszünk, és összeszedegetjük őket; főleg reggel hatékony, amikor még fáznak és lassan mozognak.
Minden helyzetre érvényes tanács, ha bármi rendelleneset tapasztalunk egy növényen, vagy a hajtásán, azonnal vegyük ki, vágjuk le és vigyük el a többiek közeléből, így lehet megelőzni a betegségek terjedését.
Az általános tudnivalók, javaslatok után a jövő héttől egy-egy növény gondozását vesszük szemügyre. Az első növényünk a jégsaláta lesz: részletesen bemutatjuk, hogyan ehetünk hosszabb ideig is ropogós, friss leveleket a saját balkonunkról.
Ha kérdésed, javaslatod van a balkon-műhely sorozatunkkal kapcsolatban, várjuk kommentben a Facebook-poszt alatt 🙂