Közösségi nap a Holdvilág szociális kertben

Új csapattagot keresünk!

Az Incorpora Magyarország hálózat tagjaként keressük új kollégánkat 🙋𝗺𝘂𝗻𝗸𝗮𝗿𝗼̋𝗽𝗶𝗮𝗰𝗶 𝗺𝗲𝗻𝗲𝗱𝘇𝘀𝗲𝗿/𝗺𝗲𝗻𝘁𝗼𝗿🙋‍♀️ pozícióra!

A Diverzitás Alapítvány teljes állású, elhivatott munkatársat keres Incorpora programjába.

Alapítványunk a természeti és társadalmi sokszínűség, esélyegyenlőség területén tevékenykedik, ebben a programban hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezkedését, valamint a felelős foglalkoztatás fejlesztését mozdítjuk elő.

🎉Az új munkatárs feladata lesz:
-kapcsolatépítés és kapcsolattartás munkaadókkal
-munkavállalási tanácsadás hátrányos helyzetű álláskeresők számára
-együttműködés munkaerő-piaci és szociális intézményekkel, szervezetekkel
-szakmai rendezvények szervezése
-szakmai tevékenység dokumentációja

💪Amit várunk:
-humán felsőfokú végzettség
-jó kapcsolatteremtő, kommunikációs és együttműködési képesség
-tanácsadói tapasztalat
-szociális érzékenység, empatikus, pozitív személyiség
-önálló munkavégzés képessége
-felhasználói szintű, magabiztos számítástechnikai ismeretek
-hazai munkaerő-piac ismerete
-precizitás, terhelhetőség

😊Előny:
-munkavállalási tanácsadó vagy emberi erőforrások szakmai végzettség
-pszichológiai vagy mentálhigiénés tanulmányok, tapasztalat

🏡Munkavégzés helye:
Gödöllő, Budapest, részben otthonról végezhető

💁‍♀️Amit kínálunk:
-jó hangulatú, elkötelezett csapat
-rugalmas munkavégzés
-kreativitás kibontakoztatására lehetőséget adó feladatok
-határozott idejű munkaszerződés, évenkénti hosszabbítással a következő néhány évben
-versenyképes fizetés

👉Jelentkezés módja:

önéletrajz és motivációs levél küldése az info@diverzitasalapitvany.hucímre, augusztus 23-ig.

Kezdés ideális esetben szeptemberben. 

Köszönjük, ha megosztjátok ezt a felhívást, vagy a Facebook-bejegyzést! 💚

Balkon-műhely 13. lépés: nyáridő a balkonon

Az idei nyárról elmondhatjuk, hogy változatos és szeszélyes időjárást hoz magával. Igazán nagy és tartós hőség idén még nem volt, a városlakók megkönnyebbülésére. Szerencsére azért a kellemes, meleg nyári napok sem hiányoznak, és itt a mi környékünkön a csapadékra sem lehet panaszunk. Júniusban legalább háromszor annyi eső hullott, mint a megelőző fél évben, és ennek a növények is nagyon örülnek.

A tartósabb meleg miatt a balkonkertben most a levélzöldségek kevéssé érzik jól magukat, így a többiekre koncentrálunk.

Nagy kedvencünk továbbra is a bazsalikom, aki még a viszonylag kisebb tartóedényben is hozza a fűszernek való, szép leveleit. 

A héten, július közepén szüreteltük az első hajtásokat, amikről a leveleket felvagdosva szárítjuk.

A levelek “hónaljában” találhatók az új kicsi hajtások, ha felette lecsípjük a szárat, ők fognak növekedni, a növény egyre bokrosabb lesz, és sok-sok lombot ad majd.

A lecsípett hajtásokból néhányat esővízbe tettünk gyökereztetni, így is új növényekhez juthatunk.

És akinek most van lehetősége rá, bátran vessen júliusban is bazsalikomot, (útmutató: Balkon-műhely 9. lépés)  ősz végéig friss fűszerként is hasznosíthatjuk majd.

A következő nyári balkonnövényünk a burgonya. Gyorsan hajtásnak indult, ahogy azt már júniusban is láttuk (Balkon-műhely 11. lépés), ezt a tempós növekedést tovább folytatta.

Szépen kimagaslik az edényből; mielőtt a szárai letörtek volna, szalmával takartuk be a tövét, több föld ugyanis már nem fért bele az edénybe.

Persze a takarás sem volt akadály számára; július közepén már a szép lila virágait is mutatja. Virágzáskor már biztosan van újkrumpli az edényben, viszont arra gondoltunk, amíg a szára bírja, és nem öregszik el, az edényben hagyjuk, hátha így több gumóval ajándékoz meg. A héten még egy kevés bio tápoldatot is adtunk neki.

És végül, jöjjenek a paradicsomok!

A Yellow Balcony paradicsom úgy tűnik, beváltja a hozzá fűzött reményeket, baj nélkül, szépen növekszik. Július közepére már az első terméseit is mutatja, bár nem látszik túl soknak, ezt nem is vártuk tőle. Viszont formás, egészséges, erős kis bokrot nevel – a terméseit pedig megszámoljuk majd!

A Super Sweet koktélparadicsommal nagyobb a küzdelmünk, neki úgy látszik, hogy nem elég nagy az edény mérete, és a vártnál nehezebben növekszik.

Kapott táprudat, tápoldatot, talajtakarást, napsütést, vizet, szép szavakat – reméljük, mindezek jó hatással lesznek majd rá. Mindenesetre most egy kicsit hagyjuk nőni, amerre akar, nem szedegetjük a zöldjét, erősítjük és várjuk, hogy akar-e jobban megindulni. 

A növényeink továbbra is a nyaralásukat töltik, augusztus elején írunk majd újra híradást róluk. Addig is szép nyarat mindenkinek!

Ha kérdésed, észrevételed van a témával kapcsolatban, várjuk kommentedet/üzenetedet a Facebook-on! 🙂

Balkon-műhely 12. lépés: paradicsom- újra!

Ez a leírás egy kicsit korábban készül, mint amikor olvassátok – reméljük, hogy közben már megérkezik a meleg is, és a paradicsomok végre erősebb növekedésre szánják el magukat.

A múltkori kötözés után egy héttel a koktélparadicsom ismét egy szép dús lombú fára kezd emlékeztetni, így aktuális a heti első zöldmunka: az alsó leveleket újra le lehet szedni, a hónalj-hajtásokat kitörni és a felsőbb részen is rögzíteni (kötözni) a karóhoz. Lassan már elérjük a zsinórt, amire a növényt majd futtatni szeretnénk. 

Az ő talaját most a leszedett, egészséges levelekkel takartuk be. Ennyi csapadék után mindenképpen szükséges a földet védeni, most a túl sok nedvesség, utána pedig a gyors melegedés miatt: enélkül gyorsan, hirtelen kiszáradva a föld felrepedezik, megkeményedik és a gyökerek károsodnak. A balkonparadicsom földjét fonnyasztott levágott fűvel takarjuk, de alkalmas lehet rá az állatkereskedésekben beszerezhető széna, szalma is. A takarás védi a földet és a benne lakókat az erős felmelegedéstől vagy lehűléstől, és ahogy lebomlik, tápanyagot ad a talajban élőknek és a növénynek is. A száraz időszakban jobban megőrzi a nedvességet, most pedig felszívja azt, így kíméli a talajt a túlnedvesedéstől.

Amikor a növényünk már kisebb, világosabb és gyengébb leveleket,hajtásokat hoz, jelzi, hogy elfogyasztotta a földből a neki kellő tápanyagokat és kéri az utánpótlást.

A paradicsom kifejezetten tápanyagigényes, ezért szükséges neki mindenféle jókat beszerezni a tápláláshoz. Kizárólag természetes alapú, bio készítményeket használjunk, ha nem akarunk mi magunk is vegyszereket fogyasztani. Vannak különböző folyékony tápoldatok, illetve szilárd készítmények is, ezeket a leírásuk alapján érdemes használni. Mi a koktélparadicsommal most egy táprudacskát próbálunk ki, amit a gyökerekhez, a talajban kell elhelyezni.

Emellett folyékony tápoldatot is adunk, a megfelelő higításban, kb.2-3 hetente. Fontos, hogy nem kell a tápanyagokat túladagolni, mert a növény inkább a növekedésre koncentrál a termés helyett, elburjánzik, és a lédús, nedves hajtások tömege a betegségeknek és a kártevőknek kedvez.

A paradicsom átlagos vízigényű növény, de ez sokban függ attól, milyen körülmények között tartjuk. Általában a kissé szárazabb viszonyokat jobban tűri,mint a túlnedvesedést, de edényes tartásnál mindig nagyon figyelni kell a földjét, éppen mire van szüksége. A tartóedényben a föld hamar kiszáradhat, ezért érdemes naponta öntözni – HA  nem nedves a földje. A víztől viszont hamar összetömörödik, ezért is fontos a felszín takarása, illetve időnként bottal vagy kis kézi kapával lazítsuk meg a földjét, óvatosan, hogy ne sértsük meg a gyökereket.

A paradicsom nevelésében lényeges a növényvédelem, és ezt a balkonkertben is fontos komolyan venni.

Mindig a baj megelőzésére törekedjünk, mert a beavatkozás a kémiai szerek használata nélkül nem egyszerű, és nem mindig hoz sikert.

Általában a gombás megbetegedések és a kártevők okozzák a legtöbb problémát. A betegségeket megelőzhetjük, ha jól tartjuk a növényeket: rendszeresen  ritkítjuk a hajtásokat és a leveleket, hogy sok napfényt kapjon és a szél is átjárja a lombját. Amint bármilyen beteg,rendellenes vagy furcsa dolgot látunk, azonnal szedjük le vagy ki, hogy ne fertőzzék a növény többi részét. Megelőző kezelésként érdemes lehet használni egy biológiai alapon működő készítményt, ami kiszoríthatja a kórokozókat. A neve: Polyversum, és gazdaboltokban, vagy a https://biogazdabolt.hu/ webáruházban beszerezhető.

A kártevők közül a lepkehernyók (tőlük lesz kukacos a paradicsom) és szinte mindenütt a poloskák károsítanak leginkább. A zöld vándorpoloskák megszúrják a termés felszínét, beleengedik a váladékukat, amitől a paradicsomok fonnyadni kezdenek, gusztustalan színűek és illatúak lesznek és ráadásul más betegségek is megjelennek rajtuk. Sajnos a meleg városi balkonokon, teraszokon is gyakori lakosok, és mivel repülni is tudnak, akár az utcai fákról is betelepülnek.

A védekezés ellenük elég nehéz: a leghatékonyabb,ha kézzel (kesztyűvel) gyűjtjük össze őket, pl. egy kis tejfölös vödörbe, amit félig megtöltünk vízzel, benne esetleg 1-2 csepp mosgatószerrel.  Reggelenként, illetve hűvösebb időben még dermedtek, kevéssé tudnak mozogni, ilyenkor könnyen belepotyognak az alájuk tartott edénybe. Mindenképpen a szaporodásukat kell megakadályozni, mert ha a petékből a “gyerekek” kikelnek, ezerfelé futnak a kis fekete lábaikkal.

A petéiket a levelek hátoldalára (fonákjára) rakják, így ha rendszeresen átnézzük a növényeket, időben észrevesszük és megsemmisíthetjük őket.

A Balkon-műhely sorozat keretein belül már két részben foglalkoztunk a paradicsommal, itt és itt olvashatod az előző lépéseket!

A következő héten a balkonnövények és a kertészek egy kicsit szabadságra mennek, de rövidesen folytatjuk és beszámolunk balkonkertünk fejlődéséről. Ha kérdésed, megjegyzésed van a témában, várjuk kommentedet vagy üzenetedet a Facebook-oldalunkon. 🙂

Ha te is elkezdted a balkonkertészkedést és szívesen megosztanál pár fényképet, örömmel várjuk e-mailben az info@diverzitasalapitvany.hu címre!

Balkon-műhely 11. lépés: krumpli a balkonon

Amikor belekezdtünk a Balkon-Műhely sorozatba, sokáig gondolkodtunk, melyik növényeket is ajánlhatjuk a kisebb helyeken kertészkedőknek. Szót ejtettünk a virágokról, a fűszernövényekről, a salátákról, a paradicsomról – most következzék egy olyan növény, aminek a föld alatti részeit fogyasztjuk. “Gyökérzöldséget” zárt edényben termeszteni nem kis kihívás, mert igen gyorsan betöltik a rendelkezésre álló helyet és elfogyasztják a tápanyagokat. Ha azonban megbékélünk azzal, hogy nem itt fogunk rekordmennyiségű gumót/gyökeret szüretelni, egy kis csemege reményében bátran kísérletezhetünk velük is.

A burgonyát többféle formában fogyaszthatjuk, nem kell megvárnunk a gumók teljes kifejlődését. Már kicsinek is fel lehet szedni, és akár héjában megsütni. Ha ügyesen tudjuk kiszedni a kicsi gumókat, és a növény gyökere nem nagyon sérül meg, akár tovább is tud élni, újabb gumókat nevelve.

Fontos, hogy az ültetéshez olyan nagyméretű edényt válasszunk, amekkorát a hely nagysága és teherbíró képessége megenged. A növény felfelé hoz majd erős szárakat, és hajlamos szétterülni is, így számítsuk a hely igényét. A szárakat össze lehet kötözni majd, így kevesebb helyet foglal.

A krumpli nem túl melegigényes, ÉNY, K esetleg ÉK tájolású helyeken is alkalmas lehet, a tavaszi és az őszi fagyot viszont nem bírja, az utóbbi el is viszi. Erősen tápanyag- és vízigényes növény, az ültetéshez mindenképpen tegyünk szerves marhatrágyát a földbe, komposztált formában. A beültetéshez mi egy kisebb edényt választottunk, meglátjuk, mit hoz. Az edény aljára szalmát tettünk, hogy jobban levegőzzön, mert a nálunk levő föld meglehetősen kötött. Ezután következett a földkeverék, amibe szintén lazításként homokot is tettünk, és az edényt kb. ⅓  részig töltöttük fel, majd beöntöztük. 

A vetőburgonya gumóink még a tavaszi kerti ültetésből maradtak meg, egy sötétebb, hűvösebb helyen sikerült erősebb csírákat neveltetni velük, és június elejéig elég jól tudtuk tárolni őket.

Friss fogyasztásra a krumplit tulajdonképpen nyár közepéig nyugodtan lehet ültetni, ha szép meleg őszünk lesz, egészen a fagyokig is tudnak növekedni. Ültetéshez a legjobb a vetőgumó, de ha kis mennyiséggel dolgozunk, például a balkonon, használhatjuk a sima étkezési burgonya kisebb gumóit, vagy a nagyobbakat szétvágva. Fontos, hogy megbízható helyről vásároljuk, mert ha esetleg kezelik a gumókat csírázásgátlóval, nem fognak kihajtani. A friss újkrumpli sem alkalmas hajtatásra, mert a felszedés után van egy nyugalmi időszaka, csak azután indul el a rügyek és a hajtások képződése, addig viszont kifuthatunk az időből. Ezért ültetéshez mindenképpen próbáljunk meg ún. “régi krumplit” szerezni.

Berakás után a gumókat betakartuk, a csírákat teljesen befedtük, így az edényt kb a feléig töltöttük fel.

A hűvös, esős időben nálunk most 10 nap kellett az első hajtások megjelenéséig.

Hat nappal később már olyan magasak lettek a szárak, hogy az első töltögetést is elvégezhettük. A töltögetés két dolog miatt fontos: egyrészt a szárak könnyen eltörhetnek az erős növekedés során, másrészt a földdel takart szárrészeken újabb gyökerek képződnek és több termés várható.

Az első feltöltést földkeverékkel végeztük, ami a mostani időjárás miatt (gyakori, bőséges csapadék) kissé kockázatos, mert a víz eltömíti a földet és a gyökerek nem tudnak levegőzni és megfelelően fejlődni. Hogy a víz könnyebben kifolyhasson az edényből, most kivettük az alátétet, amit majd később visszateszünk az edény alá. Így az edény már majdnem teljesen megtelt a földdel, ebben fognak növekedni majd a gumók.

Jelenleg a gyakori csapadék miatt nem öntözzük a burgonyát, de később, amikor szárazabbra fordul az időjárás, rendszeresen igényel majd vizet a gazdag gyökér és gumóképződéshez. Mindig igyekezzünk a tövét öntözni és nem a leveleket fröcskölni.

A burgonya növényvédelméről jó híreink vannak: a balkonon ez jóval kisebb nehézséget jelent, mint a szabadföldi termesztésben.

Gondot okozhatnak a gombás fertőzések. Ha a levélzet túl sűrű és nem tud átszellőzni, akkor gyorsan megtelepednek a különböző kórokozók. Ellenük a védekezés a megelőzés: a sűrű lombot ritkítsuk ki, ha beteg leveleket, esetleg fonnyadó szárat látunk, azonnal szedjük le és távolítsuk el a növény közeléből. Ilyen kis méretű helyen a krumplibogár kártételétől kevésbé kell tartanunk.

Előfordulhat, hogy mégis találkozunk vele, ebben az esetben gyorsan szedjük össze egy vízzel kb. félig telt edénybe, a tejfölös kisvödrök nagyon jók erre a célra. Figyeljünk, hogy ne tudjanak kimászni. A legújabb károsító, ami a városban is rendszeresen megjelenik, a vándorpoloska. Ő ugyan a gumót nem károsítja, a lombjában viszont jó búvóhelyet talál az elszaporodáshoz, így nagyon fontos hogy időben összegyűjtsük őket. 

A burgonya ültetését mi június elején végeztük, és amíg az edényben növekedni tud, szeretnénk megtartani a növényeket. A fejlődésükről a nyár folyamán rendszeresen beszámolunk.

Jövő héten a paradicsom növekedését nézzük újra, és tippeket adunk ahhoz, hogy minél több termést hozzon a balkonon 🙂

Ha kérdésed, megjegyzésed van a témával kapcsolatban, várjuk kommentedet a Facebook-bejegyzés alatt.

A Balkon-műhely előző részeit itt a honlapunkon, vagy Facebook-oldalunkon is megtalálod, a FB keresőjébe a #balkonműhely szót írva.

Balkon-műhely 10. lépés: Újra a paradicsom!

Az elmúlt hetekben igen változatosan alakult az időjárás, kaptunk hűvöset bőven, így aztán elég lassan indultak el a paradicsom palántáink a fejlődés útján.

Június elején végre kissé melegebbre fordult az idő, erősebb növekedésbe is kezdtek a növénykék.

A paradicsom nagyon erőteljes növény, minden egyes levele alatt újabb hajtásokat hoz, és mindenféle irányban próbál terjeszkedni. Neki ez természetes, nekünk, akik leginkább a termést várjuk tőle, nem annyira kedvező, ezért mindenképpen szükséges folyamatosan szabályozni.

Az első teendő: semmiképp ne hagyjuk, hogy az alsó levelek leérjenek a földre, mert a gombás betegségeket a talaj vízcseppjein ”utazó” kórokozókkal szedi fel a levelére. Ezért öntözésnél is vigyázni kell, óvatosan a tövénél locsolni, hogy a víz és a sár ne verődjön fel a növényre.

Az alsó leveleket bátran törjük le, és tegyük a növény alá, szereti, ha így takarjuk be a földet (ha a letörött levél vagy hajtás egészséges – viszont ha beteg, akkor a zöldhulladékos zsákban a helye, nem a komposztban! )

A következő feladat: a hajtások igazítása. A paradicsom nagyon erős hónaljhajtásokat hoz a levelek tövében, illetve a szárait is több helyen elágaztatja, különösen a folytonnövő fajták, mint a nálunk ültetett Super Sweet  koktélparadicsom is.

Ha ezt engedjük, a növényből rövidesen egy ágas-bogas, kiismerhetetlen kusza erdő keletkezik, ami teremni kevesebbet fog, mert a növekedés viszi el az erejét. A hajtások folyamatosan harcolnak egymással a fényért, a vízért és a tápanyagért – és a sűrűben jó búvóhelyet találnak a kártevők, akik lerágják majd a növényt vagy a termést. Ráadásul megfelelően szellőzni sem tud, ezért a gombás betegségek is gyorsan terjednek rajta és ezek így együtt elég gyorsan véget tudnak vetni a növény életének.

A megoldás: hogy mindig szellős, laza lombozatot alakítsunk ki, amit jól ér a napfény. Ez elég nagy munkával jár, a paradicsomot a legnagyobb növekedés idején, nyáron hetente legalább kétszer szoktuk ritkítani, kötözni és egy idő után így is nehezen bírunk vele.

Bátran törjük ki az elágazó szárakból az egyiket, és a levelek alól a hónalj-hajtásokat is. Amikor a növényünk már méretesebb, lehet egy-egy elágazást meghagyni, de számítsunk rá, hogy nagyon erősen fogy növekedni.

A balkonparadicsom (nálunk a Yellow Balcony) más karakterű, gyengén növekszik. Nála arra figyeljünk, hogy a földre ne érjen le, és ha túl sűrűek a hajtások, és összezáródik, nyissunk neki nyílás(oka)t, hogy jobban szellőzzön, ezzel elkerüljük a berothadást.

A paradicsom zöldmunkáihoz tartozik a kötözés is. Azért fontos, mert a hajtások, szárak egy idő után úgy megnyúlnak, hogy nehezen tartják magukat, különösen, ha már a termést is hordozzák. Ilyenkor eltörhetnek, a földre kerülve pedig máris viszik fel a betegségeket a növényre. Mindig úgy kötözzünk, hogy valamennyi szabad mozgást meghagyjunk a növénynek, ez szeles időben kiemelten sokat számít. Általában a 8-as forma a legalkalmasabb:

Végül 2 kép:  ilyen a koktélparadicsom az e heti  első zöldmunkák előtt és után:

Az elmúlt másfél hétben nálunk igen bőséges volt a csapadék, ez az edényben tartott növények számára egy idő után nem kedvező: a víz megáll a tartóedényben, a föld átnedvesedik, a gyökerek és a talajlakók nem jutnak levegőhöz. Ilyenkor mindig vegyük el az alátétet az edény alól, hogy legalább valamennyire át tudjon haladni a nedvesség, és többször is öntsük le a vizet az edényekből.

A balkonparadicsomunk sajnos nehezen viseli a megpróbáltatást, egyelőre nem is akar nagyon növekedni…

A paradicsomok életének a bemutatását a következő hetekben is folytatjuk, rövidesen a tápanyag utánpótlás és a növényvédelem következik.

Ha bármi kérdésed, észrevételed van, várjuk kommentben a Facebook-bejegyzés alatt! 😉

És még valami: ha esetleg most jutunk palántához, még nincs késő, bátran ültessük el, a szép nyári időben (amiben reménykedünk) tudnak még növekedni, és nyár végére teremni is.

Balkon-műhely 9. lépés: bazsalikom, a hét sztárj

Az előző alkalommal elültetett paradicsomokat még egy hétig hagyjuk békében növögetni a balkonon, amíg folytatjuk a róluk szóló híradást és tudnivalókat. Addig is, ismerkedjünk meg közelebbről a paradicsom egyik kedves társ-növényével, a bazsalikommal.

Nagyon hálás, melegkedvelő, egynyári fűszernövény, frissen, szárítva, vagy éppen pesztónak elkészítve akár egész évben fogyaszthatjuk.

Gyakran  kész növényt vagy a palántát szoktuk megvásárolni az üzletekben, illetve piacon, pedig ez nem a legegészségesebb választás. A nagy lombozat érdekében a földjét és az öntözővizet általában jól ellátják különböző műtrágyákkal, illetve nitrogénnel, ami nem igazán egészséges sem a növénynek, sem a fogyasztónak. A dús, vizes hajtásokat gyorsan megtámadják a betegségek és a kártevők, például a levéltetvek. A túl sok nitrogént a növény nitrát formájában tárolja a leveleiben, ez pedig az emberi szervezetre káros. 

Hogyan előzhetjük meg ezeket a problémákat? 

Válasszunk megbízható helyről, vagy készítsünk magunk palántákat. A minősített bio palánták természetesen elég drágák, viszont biztosan megfelelő körülmények között nevelődtek. Ha mégis hagyományos üzletből veszünk növényt, inkább a kisebb, zömökebb, erősebb példányt válasszuk, otthon ültessük át általunk készített, nem vegyszerezett földkeverékbe, és óvatosan kezdjük metszeni. Ha a középső ág tetejét levágjuk,a levelek tövéből új hajtásokat hoz majd, és ezek az új levelek már biztonságosabban fogyaszthatók. 

A legjobb hatékony, ha magunk neveljük fel a növénykénket. Érdemes tudni róla, hogy elég hamar benövi a gyökere a földet, és kimeríti, tehát hasznos, ha egy nyár alatt többször is vetünk belőle. Májustól július végéig bátran lehet vetni, az ősziek a hideget is elviselik, csak a fagyot nem, viszont télre be lehet vinni a konyhába, és elég sokáig bírja a zárt térben tartást is. 

Először elkészítjük a földkeveréket (ahogy a Balkon-műhely második részében részletesen leírtuk). Mivel a leveleket fogyasztjuk, a földjébe ne tegyünk túl sok tápanyagot, inkább komposztált marhatrágyát használjunk adalékként, és a folyékony, bio minősítésű tápoldatokkal is óvatosan bánjunk: az előírtnál nagyobb higításban, és ritkábban használjuk. 

Nagyon fontos, hogy a magok fényre csíráznak, tehát ne takarjuk be földdel a vetés után. Mi egy nagyobb ládába vetettük, mert sok növényre van szükségünk, de egy kisebb, kb.10-15 cm átmérőjű edény is megfelel. Az edényben a föld tetejére szórtuk a magokat, és kézi fújó permetezővel azonnal benedvesítettük. Amikor felveszik a nedvességet, az apró kis fekete magok bekékülnek, ebből is látjuk, hogy elkezdik önálló életüket.

A földjüket folyamatosan nedvesen kell tartani, ezért akár napjában többször is spricceljük meg óvatosan vízzel. Hűvös időben lassabban kelnek és fejlődnek, ahogy ez most velünk is történt, melegebb és szárazabb időjárás esetén egészen gyors is lehet a  fejlődésük. 

Egy hetesen még éppen csak megindultak.

Két hetesen már kicsit jobb képet mutattak, de meglehetősen fáztak.

A harmadik hétre kezdték hozni az első lombleveleket.

A vetéstől számított 30. napon tudtuk végre szétültetni őket. Nyáron, megfelelően meleg időben ez a nevelés 3 hétnél többet biztosan nem igényel, most ilyen hosszú időre volt szükség. Sőt, esténként az első hetekben rendszeresen be kellett vinni őket a lakásba, 12 oC alatt nem nagyon jól viselik a kinti éjszakázást.

Amikor már két pár lomblevelük van, biztonságosan átültethetőek. A bazsalikom nagy gyökérzetet fejleszt, ezért érdemes egy cserépbe csak egy növényt tenni, vagy egy nagyobb cserépbe legfeljebb hármat. Nálunk a nagyobb edény átmérője kb. 25 cm, a kisebbé kb.15 cm lett.

Átültetés után tegyük kicsit árnyékba, amíg kipiheni a megpróbáltatást, utána a napos, meleg helyet szereti, de a hosszú ideig tűző napfénytől védjük árnyékolással, mert megégetheti. Tehetjük a paradicsom mellé is, ha azt nagyobb edénybe ültettük, örülni fognak egymásnak. 

Ne hagyjuk kiszáradni, rendszeresen, kisebb vízadagokkal öntözzük. A középső hajtása gyorsan fel fog növekedni, és igyekszik majd virágot hozni. Ha hosszabb ideig szeretnénk tartani a növényt, ezt ne engedjük neki, 3-4 levélpár után vágjuk ki a középső szárát. Így szépen bokrosodni fog, több levelet hoz. Ezt a műveletet az oldalhajtásokkal is megtehetjük, akkor még jobban elágazik majd. Végül, amikor a gyökere benőtte már a földet, engedhetjük virágozni és magot is hozni, a beporzó rovaroknak nagy segítséget adunk vele, és közben már nevelhetjük az új nemzedéket. 

A bazsalikom és a többi növényünk fejlődéséről folyamatosan tudósítunk majd képes beszámolóval itt a Balkon Műhely rovatban, és Facebook oldalunkon. Tartsatok továbbra is velünk!

Balkon-műhely 8. lépés: paradicsom a balkonon

A zöldség, amit szinte mindenki kedvel, amit szinte bármikor megveszünk (még akkor is, ha tudjuk, hogy nem kéne a messziről érkező vegyszeres gyártmányt enni a téli hónapokban) – mert olyan hívogató, olyan ennivaló…

Amikor a palántanevelésről beszélünk, nagyon sok embernek rögtön a paradicsom jut eszébe először, mint amit feltétlenül vetni, ültetni kell. A legnagyobb mennyiségben ma már termesztő berendezésekben -fóliában vagy üvegházban- állítják elő a termést, szinte ipari termesztési technológiával. Az óriási területű csarnokokat nevezhetjük “paradicsomgyáraknak” is, bennük elképzelhetetlen mennyiségű növényt tartanak, egy hivatalos adat szerint Magyarországon évi kb.100.000 tonna hajtatott paradicsomot állítanak elő. A nagyüzemi termesztési módszerekről nem szeretnénk itt szót ejteni, sokkal inkább arról, mi magunk hogyan tudnánk lehetőleg egészséges és ízletes paradicsomot termeszteni.

Akár szabadföldön, akár otthoni kis fóliában, akár a balkonon kertészkedünk, a legfontosabb, hogy a növény igényeit vegyük figyelembe. Amennyire lehetséges, adjuk meg neki, amit kíván és az erőfeszítést szép terméssel fogja meghálálni. 

A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozik, Közép-és Dél-Amerika vidékéről került Európába. Az őshazájában folyamatosan meleg, kellően nedves, trópusi körülmények között évelőként is lehet nevelni. Nálunk az adottságok miatt egyéves növényként tartjuk. Melegkedvelő – tavasszal hidegben nem csírázik, ősszel pedig hideghatásra abbahagyja a növekedést és a termést. Általában palántát nevelünk belőle, de szabadföldön, vagy a komposztban kihajt az elszórt magokból, és így is fel tud növekedni. 

Meleg- és fénykedvelő, árnyékban gyengébben növekszik, gyengén terem, viszont a folyamatosan tűző nap megégetheti. Nagy a tápanyagigénye, ezért megfelelő mennyiségű föld szükséges az ellátásához. A vízigénye a termesztési helytől is függ, ha kedvezőek az adottságok, nem szükséges a túlzott öntözés. 

Két fő típusa van: a folytonnövők és a determinált növekedésűek. Az előbbiek nagyobb támrendszert igényelnek, és folyamatosan kell szabályozni a hajtásait, a determinált növekedésű paradicsomok viszont egy bizonyos méretnél abbahagyják a növekedést, inkább oldalra terjeszkednek, az oldalhajtásokat kell szabályoznunk. 

A kis helyen kertészkedőket kiszolgálva nemesítették az ún. balkonparadicsomok körét, ez nem tudományos besorolás, inkább arra utal, hogy alkalmasak lehetnek kisebb edényekben való termesztésre is. 

Hogyan is kerülhet tehát a paradicsom a balkonra? 

A “szokásos” eddig is követett lépéseket megtartva: először tervezzünk – mekkora helyet tudnánk a növénynek adni, és milyen terhet bír el a balkonunk? Edényenként egy-egy tövet érdemes számolni, és egy edény legyen legalább 20-30 literes. Ismerünk egy üdítő kivételt: az általunk nevelt Yellow Balcony fajtának elegendő lehet egy kb. 30 cm átmérőjű edény is, ő nem szereti a túl nagy edényeket. 

A második lépés: készítsünk földet a számára. A kapható bio (palánta)földeket válasszuk, mindenképpen adjunk hozzá komposztált, vagy granulált szerves trágyát. Az arányokról és az egyéb tápanyagokról a Balkon-műhely 2. részében írtunk részletesebben. A paradicsom nagy tápanyagigényű – különösen így, hogy kevés lesz a földje az edényben. Szerezzünk be bio minősítésű folyékony tápoldatot is, és a leírás szerint adagoljuk.

A harmadik lépés: válasszuk ki a palántát. Érdemes esetleg többfélével próbálkozni, de mindenképpen kérdezzük meg, vagy nézzünk utána, milyen típusú a növekedése, hogy megfelelően fel tudjunk készülni a megfelelő támasztásra, karózásra, kötözésre.

Mi otthoni körülmények között 2 féle paradicsomot nevelünk majd edényben: egy Super Sweet piros gömb koktélparadicsomot és egy kicsi Yellow Balcony-t. Előbbi folyamatos növekedésű, így szép kihívás elé állítja a balkonkertészt. 

Május végén, reméljük, hogy az utolsó fagyok után ültettük ki őket, meleg helyre, de nem folyamatosan tűző napsütésre. Nagyjából délelőtt 10-től délután 4-ig kapnak napot, a többi időben megpihenhetnek. A folyton növekvő koktélparadicsom mellé rögtön tettünk egy vékonyabb botot is, amivel majd felvezethetjük a támasztékára. 

A következő hetekben folyamatosan bemutatjuk majd a növekedésüket és a velük végzett munkát. 

A jövő heti írásunkban tovább folytatjuk a paradicsomnevelés praktikáinak a bemutatását.

Ha kérdésed, észrevételed van a témával kapcsolatban, várjuk kommentedet a Facebook-bejegyzés alatt! 🙂